Hónap: 2018 február

A sunyi pálmaolaj

Hosszú ideje alapvetés a mindennapjainkban, hogy nem vesszük meg a pálmaolajat tartalmazó termékeket. A minap újra szembesültem vele, hogy milyen könnyen elbambul az ember. Hasmenős gyereknek vettem kétszersültet, sürgetett az aggodalom, levettem a polcról a dobozt, aztán már csak otthon kapcsoltam.

 

El lehet jutni odáig, hogy már egy ilyen véletlen vásárlás is fáj az embernek. De mi a baj a pálmaolajjal? Nem több, mint ami eddig volt: minden egyes pálmaolajas termékkel hozzájárulunk az esőerdők és élőviláguk legyilkolásához, brutális környezetszennyezéshez, humanitárius és ökológiai katasztrófákhoz. Az benne a sunyiság, hogy ez a tömeggyilkolás pont elég messze van tőlünk ahhoz, hogy ne vegyük komolyan. Pedig a következményeit mi magunk is el fogjuk szenvedni, némi időeltolódással.

A sunyiság másik része az, hogy olyan termékekben is ott van, ahol nem számítunk rá. Ilyenek pl. a különösen csalfa “Finomföl” és társai, amelyek tejfölnek tettetik magukat, valójában azonban az eredeti tej összes zsírtartalmát pálmaolajjal helyettesítették bennük. Legyünk résen!

A pálmaolaj problematikája egyébként szépen összegzi az emberiség tragédiáját. Rengeteg olyan dologban használják, amire egyáltalán nincsen szükségünk az egészséges élethez: édességek, kekszek, kozmetikumok, mindenféle komfort élelmiszer. Sőt nemhogy szükségünk nincs ezekre, de valószínűleg többet ártanak nekünk, mint használnak. De olcsók, komfortosak és valamiféle “jobb” érzetet keltenek az emberben.

Persze lehet hibáztatni a nagyvállalatokat, amiért ezt az olcsó megoldást választották, amikor felfedezték a pálmaolajban rejlő lehetőségeket. Vagy lehet tükörbe nézni és elhinni, hogy minden egyes választásunkkal mi magunk befolyásoljuk a világ folyását. Senki nem kényszerít minket arra, hogy levegyük a pálmaolajas terméket a polcról. Mindig van választás. Hogy ki hogyan találja meg az alternatívákat, az már egyéni döntés kérdése. Mindenki a maga útját járja, de mindannyian ugyanazon a bolygón járunk.

Olvasgassatok, tájékozódjatok, gondolkodjatok, vállaljatok felelősséget. 

Egy kis motiváció…(a képek is kattinthatóak)

Borneó lángokban.

 

Esőerdő helyén ültetvény
Otthontalanok.

Tél

A januári tavasz után így február végére kaptunk egy kis emlékeztetőt, hogy milyen lehetett volna a tél. Szerencsére elég sokat havazott múlt héten, bár folyamatosan olvadáspont körül volt a hőmérséklet, maradt még egy szép hóréteg, mire megjöttek az igazi fagyok. Így most gyönyörű, keményre fagyott hómezőkön járhatunk.

Azt mondják, hogy télen bezárkózik a természet. Bizonyos értelemben viszont pont kitárulkozik: a kopasz fákon előbukkannak a madárfészkek, a havon pedig mindenki “lebukik”, ahogy nyomot hagy maga után. A jelek szerint mozgalmas élet zajlik a birtokon, szarvasok, őzek, nyulak, rókák járnak ide-oda.

 

 

Méhecskék a gesztenyefában

Különleges élményben volt részünk a minap. Két öreg, elhalt gesztenyefa kivágásához hívták Tamást. A második fa ledöntése után kiderült, hogy a fatörzsben egy méretes üreg keletkezett a gombafertőzéstől. Ahogy benéztünk az üreges törzsbe, valamilyen képződményeket láttunk, elsőre hirtelen azt hittük, hogy biztos a lódarazsak lakása, mert róluk tudtuk, hogy több fába is beköltöztek. De jobban odanézve látszott, ez valami más, úgyhogy bevilágítottunk, és hitetlenkedve állapítottuk meg, hogy ezek bizony lépek!  Egy természetes méhodút találtunk. “Szerencsére” már lakatlan volt, így nem ítéltünk halálra egy egész méhcsaládot a favágással.

Pont az elmúlt hetekben beszélgettünk a természetes méhlakásokról, és elővettem a Honeybee Democracy c. könyvet, amelyben leírják, hogy milyen űrtartalmú rönkökkel érdemes próbálkozni. Ez a most talált odú teljesen megfelel a könyvben leírtaknak: kb. 25 cm átmérőjű, kb. 1 méter mély üreg. Nyolc lép volt benne. A hőszigetelése első osztályú lehetett, a farönk vastagságát elnézve. Szép életük lehetett benne a méhecskéknek.

Egy újabb emlékeztető, hogy a természetes rendszerek milyen jól működhetnek, ha vannak erdők, nagy fák, életterek. Köszönjük, hogy most egy kicsit belepillanthattunk. 🙂

A farönk.
A lépek teteje.
A lépek alja.
Lépek az odúban.

 

Madárodúk

A téli esős, saras idő jó alkalom arra, hogy madárodúkat készítsen a gondos gazda. Mi is megragadtuk az alkalmat. Esetünkben helyi alapanyból készültek (favágók előnyben), lenolajas beeresztés után műhelyben talált maradék festékkel festve.

 

Ha január – február során kirakjuk őket, akkor már az első költési hullámban is jó eséllyel beköltöznek a madarak. Az odúk típusairól és elhelyezésükről a MME weboldalán érdemes olvasgatni.

Egy favágás margójára

“A fagyos levegőben mintha óriási szú percegne valahol, visszhangos az öreg erdő, horkol a fűrész, csattog a fejsze…s mintha a szíve szakadna meg a vén fáknak: rekedten felkiáltanak, s eldőlnek a hóban holtan.
Holtan? Nem igaz. Az erdő nem ismeri ezt a szót. Az erdő volt, van és lesz. Igaz, a fák ledőlnek, de a gyökerek szívják már az új sarj táplálékát, álmodják már az új hajtást, és a csírák mélyén már új erők suttognak.
Holtan? Hogy lenne ez igaz, hiszen fájukból tűz lesz, otthonok melege, út lesz és távolság a kerekek robogásában, játék a gyermekek kezében és szívében, munka lesz és kenyér, szerszám és kisteknő, kitárt kapu és ringó bölcső..
Holtan? Hiszen papír lesz belőle és könyv és harangláb, és belőle lesz koporsó, egy másik világ ismeretlen messzeségének nyugodalmas csónakja.
Nem, az erdő nem fél a haláltól. A fák dőlnek és nőnek, mert ez a dolgok rendje.”

(Fekete István: Éjfél az erdőn)

 

 

Mogyorósövény téli turbó

Ebben a hihetetlen áltavaszban kissé félve várjuk a februárt. Nagyon sok fa és bokor elkezdett rügyet dagasztani, a bodzák hajtásaiban már kivehetőek a levélkék.

De ha már ilyen időt adott a rendszer, akkor ezt használjuk ki. Jó alkalom, hogy megkeressük a mogyorósövény tagjait a tavaly magasra nőtt fűben, és adjunk nekik egy kis előnyt a starthoz ebben a szezonban. Kecskegazdaságból beszerzett szalmás trágya és lucernaszéna maradványok – ezekből kerül egy vastag réteg a tövek köré. Segít majd, hogy tovább megtartsa a talaj a nedvességet, a leszivárgó tápanyagok pedig táplálják a gyökereket.

Mogyorósövény
Trágyamulcs
Mögöttünk a Zengő