Hónap: 2018 április

Gyógynövények szárítása 5 lépésben

Még nem teljesen múlt el az idei tél a csontjaimból, de már kezdődik a készülődés a jövő télre, ami a teákat illeti. Nálunk a tiszta víz mellett a gyógynövénytea az alap ital, persze cukor vagy bármi nélkül. Napi 1-2 liter, télen-nyáron. Nyáron frissen szedve, télen szárítva. Nem olyan nehéz I. osztályú alapanyagot előállítani, érdemes vele próbálkozni. (A bükki füvesember gyógynövényei-ből tanultam meg a tudnivalókat évekkel ezelőtt. Tudom ajánlani.)

A lényeg dióhéjban, csalán példáján bemutatva. (A készletünk további tagjai: citromfű, zsálya, apróbojtorján, akácvirág, bodzavirág, bodzabogyó, hársfavirág, kakukkfű, diólevél, édesköménymag, ezerjófű, lándzsás útifű, nyírfalevél, csipkebogyó.)

  1. Keress csalánt tiszta élőhelyen, erdőszélen, úttól távol eső réteken, vegyszermentes kertekben. Még virágzás előtt szedd meg.
  2. A hajtásvégeket, a felső két “emeletet” csipkedd le róluk, ahol a szára is még lágy. Az alatt levő 1-2 emeletről a leveleket külön le szoktam szedni, ha még szép fiatalok.
  3. Gyűjts egy szép nagy adagot.
  4. A hatékony szárítás a legfontosabb. Nekem könnyű dolgom volt, mivel off-grid napelemes rendszeren elektromos aszalóban szárítottam, 35-38 fokon. (Külön öröm, hogy nem paksi árammal készült.) Néhány óra alatt készen lett. Korábbi években volt egy kitűnő aszalópadlásom, egy szigeteletlen háztető alatt. Ott is hasonló tálcákra terítettem a leveleket, letakartam vékony függönyanyaggal a por ellen. Ott is hasonló hőmérsékletek volt a tavaszi meleg időszakban, pár nap alatt készen lett. A szárítás lényege, hogy minél gyorsabb és hatékony legyen a folyamat, napsütés ne érje a leveleket, szellős, meleg hely legyen. A szárítás végén a levelet ropógosak, morzsálva törnek, és megőrizték szép zöld színüket. Ha még hajlanak, akkor nincs kész.
  5. Légmentesen tárold őket, legjobb sötét helyen, de legalábbis közvetlen napsütéstől védve. A befőttesüvegek teljesen biztonságosak, gyümölcsaszalványhoz is azt használok. A teafüveket 4 literes nagy üvegben tartom.

Hajrá. 🙂

Ültetési láz

Ránk szakadt a tavasz. Hirtelen mindent egyszerre kell, elszaladnak a napok. Viszont cserébe haladunk is szépen a munkákkal. Behoztunk néhány elmaradást, elültettünk egy rakás mindent (bodza- és fügeültetvényben pótlást, körteoltványokat, vadalmákat, homoktövist) , Tamásnak sikerült sok vadkörte és -alma alanyt beoltania, az erdőkertekben a termő fák körül visszavágta a szileket, aztán megvolt az első fűnyírás, és az első vetemények is a földbe kerültek.

Az egyik nagyobb lélegzetű projekt a málna szétültetése volt. Ez is egy elmaradás volt, jó, hogy idén időben odaértünk. A kiásott töveket három új sorba tettük. Ebből kettő a régihez közel. Itt leginkább a siskanád ellen kell védekezni. A sorok kaptak egy vastag trágyatakarót, egy része alá karton is került, a trágyára pedig egy réteg avar- vagy szalmatakaró került. Ez a takarószerkezet tápanyagot ad, elnyomja a konkurenciát és visszatartja a vizet. Hajrá, málna!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyik sor kicsit távolabbra került. Ott egy kerítés mellett már évek óta egy jó vastag gallytakaró van. Most ebbe a takaróba kerültek a tövek. Látszott a talajon, hogy a takarásnak köszönhetően beindult már az élet. Reméljük itt is jól érzik majd magukat.

A veteményes is a “használd amid van” megközelítéssel készült. Amink volt, az a többéves óriási trágyarakás helye, mivel sikerült a trágyát kihordanunk. A helyén maradt gyommentes területet próbáltuk meglazítani, aztán vastagon letakartuk szalmával (szalmánk is volt, a közvetlen szomszédunkból) és abba kerültek a sorok. A másik veteményes az egyéves trágyamezőben kapott helyet. Az őszi vetés is szépen kikelt benne, spenót, hagymák, saláta. Most egy részében siskanád-kaszálékkal takartam, a maradék részen pedig szalmatakarásba ültetem majd a dolgokat. A legnagyobb kihívás itt mindig a szárazság, meglátjuk mit hoz az idei szezon. Most még szép nedves a talaj, reméljük a takarás sokáig így tartja.