Ugye-ugye. Nem sokáig tartott Gréti kezdeti ellenkezése. Csütörtökön érkezett Fickó, pénteken még kergette. Utána szét lettek választva pár napra, amíg Fickóról leveszi a kovács a patkót, hogy ne azzal ugráljon majd rá. De egymáshoz közel voltak kikötve, úgy legeltek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gréti ezekben a napokban sem mutatott érdeklődést, Fickó viszont nagyon kívánt közelebb kerülni. Sokat kiabált és folyton kétségbeesett, amikor azt hitte, hogy elvisszük mellőle. Aztán vasárnap Gréti dolgozni ment, a pünkösdi mulatságban okozott nagy örömet kisgyerekeknek.

Közben Fickó egy kicsit ismerkedett a lovakkal, egyelőre csak kikötve, pásztoron keresztül. (Érdekes ez a ló-szamár kapcsolat. Nem teljesen egy nyelvet beszélnek, vagy egy nyelvet, de két nagyon különböző dialektust. Már Grétivel kapcsolatban is olyan érzésem volt, hogy a lovak kicsit úgy néznek rá, mint valami furcsa távoli rokonra, akitől elfogadják, hogy kicsit fura, de jól van így, nem kell vele foglalkozni, akkor nem csinál problémát.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán aznap megvolt Fickónál a patkó-eltávolítás és körmölés is, úgyhogy este már újra összeengedtük őket a legelőn. Még nem volt boldog a fogadtatás, akkorákat rúgott Gréti, hogy csak úgy csattant szegény Fickón.

 

De amikor másnap reggel odaértem, akkor nagy boldogan feküdtek mindketten a fűben. És aznaptól kezdve teljes a harmónia. Csak képzelni tudom, hogy mik történhettek azon az éjszakán. 🙂 Most fűnyírószolgálatban vannak napközben, egymás mellett kikötve. Este visszamennek a legelőre, hogy tudjanak eleget mozogni és kötőfék nélkül lenni, no és persze együtt lenni. Ilyen most a nap végi megérkezés. Tisztára mint akik a munkahelyről hazaérve előbb lefürdenek, aztán összebújnak. 🙂

Szerintem jól néznek ki együtt. Gréti már megszokta a dolce vitát, Fickón pedig látszik, hogy kezdi elhinni, hogy jó helyre került. Lekopogom, hogy eddig teljesen megbízhatóan viselkedik. Az első napokban húzta a fülét, amikor a fejét simogattuk, de most már elég jól kezd erről leszokni. Rúgni és harapni még nem próbált. Alapvetően szorongóbb, aggodalmaskodóbb alkatúnak tűnik és rengeteget kiabál. Reméljük mostanában már azt próbálja a világ tudomására hozni, hogy milyen jól érzi magát. 🙂